x – Három végzetes hiba…

 

Három is, és tipikus is. Amit a kezdő novellaírók akaratlanul vagy tudatlanul elkövetnek…

  1. Szépen megfogalmazott gondolatok esszéje…

Az esszéféle írások hasonlítanak azokra a dolgozatokra, amit középiskolában a magyar órán írtál, amikor szabadon választhattad meg a témát. Az esszé nem történet, még ha hasonlítana rá, akkor sem. Az esszé ugyanis a szerző gondolatait, reflexióit, megfigyeléseit és megjegyzéseit tartalmazza – és az nem valódi történet…

Súlyosbítja a dolgot, ha az esszéfélét író, azért, hogy az olvasó is úgy érezze és gondolja, ahogyan azt az írója, hajlamos cizellált közhelyekben gondolkodni… és közhelyesen is írni.  (A választékos fogalmazásával persze elnyeri a családja és baráti elismerését és bíztatását: Hát, mi sohasem tudnánk ilyen szépen írni…)

  1. Valósághű történetek

Ha a valóságot követve és ahhoz hűen írod meg azt, ami történt, vagyis azt mondod el, amit tényleg láttál vagy átéltél, mindegy, hogy miként írod meg – az nem lesz történet. Az maximum egy érdekes és akár tanulságos eseménysor lesz. És ha még azzal is érvelsz: tényleg így történt, az irodalmi szerkesztő gutaütést kap. Látod, ezért végzetes ez a három szó: tényleg így történt. De ha a szerkesztő túléli, tudni fogja, egy abszolút kezdővel van dolga, akinek fogalma sincs a novella műfajáról, és arról, mi fán terem a fikció…

A fikció valójában és lényegében mesterséges történet.
Egy létrehozott valóság.
S mint ilyen, nem áll közvetlen kapcsolatban azzal, ami valóban megtörtént. De most kapaszkodj!
A fikciónak azonban hitelesnek és valóságosnak kell lennie, arról kell meggyőznie az olvasót, ez pont olyan, mint a való élet.

  1. Ami valós, az hiteles

Mi a hiteles? Hát a valóság a legkevésbé… a valóságnak ugyanis nem kell hitelesnek lennie.  A valóság sokszor szürreális és irreális. És elképesztő. És hihetetlen…

Ha most írás közben a fejemre esne egy tégla… nekem annyi. (Gondolj bele, ha épp egy szerelmes novellát olvasnál, és egy téglával lenne hirtelen vége… hát sutba vágnád a könyvet…)

A valóságban bármi és bármikor megtörténhet. Egy fikcióban nem. A fikciónak – a valósággal ellentétben – hitelesnek kell lennie. Nem esetlegesnek és véletlenszerűnek. Hitelesnek.

Hogy világos legyek:
Ha egy történetet írnál, amelyben hirtelen egy tégla esik az íróműhely kurzusvezetőjének fejére, akkor ki lenne a főszereplőd?
A helyes válasz: a tégla…

Ha tudni akarod, hogyan lehet hiteles fikciókat írni, ha részt kívánsz venni a kreatív írás kurzuson,  itt jelezheted szándékodat, és itt regisztrálhatsz előzetesen. A jelentkezést követően megírjuk a további teendőket és részleteket.

⇒ Itt jelentkezhetsz