Miért fordítják feje tetejére a piramist az újságírók?

A Big Five és társai…

forditottpiramis

Íme, néhány tipp, amelyek betartása egyszerű, ám arra ösztönzi az olvasót, hogy ne csak belekukkantson, de végig is olvassa az írásodat. Nem csak a hír írása során, de más műfajoknál alkalmazható.

Lead / bevezetés

Ez a történeted kezdete. Az első bekezdés. Láthatóan, tipográfiájában is domináns forma. Kettős, és egymással összefüggő a célja, egyrészt, hogy 1. az olvasót azonnal bevonja a történetbe, másrészt 2. összefoglalja, miről szól a történet.

Ezt szolgálja a szerkezete, az úgynevezett “fordított piramis”.

Eredete szerint az első világháború idején a legfontosabb mondattal kezdték a morse-hadiüzeneteket, hogy ha megszakad a kapcsolat, a lényeg mégis célba érjen.

(Az újságírók már a kezdetek kezdetén is szerettek hosszabban írni, így a végét sokszor meg kellett, és így könnyen meg is lehetett húzni, hiszen, ha a lényeg az első bekezdés(ek)ben olvasható, nem sérült alapvetően a hír, a történet.)

A jó lead határozott és informatív, a legújabb, a legfontosabb, a legjelentősebb tényt-tényeket tartalmazza. Ehhez mérten rövid is.

A rossz lead bizonytalan, nem állapítható meg, hogy akkor most mi is a lényeg, miről szól majd alapvetően a cikk. A lead egyfajta horog is, továbbolvasásra ösztökél.

Hírtest / a cikk törzse

Ha már készen vagy a leaddel, jöhet a második bekezdés, a szövegtörzs…
Fenn kell tartanod az olvasó érdeklődését. Követheted az információk meghatározott szerkezetét, hierarchiáját. Jöhetnek az új tények, megszólalások, részletek, magyarázatok… de mindezt zökkenőmentes folyamatosság jellemezze. Itt figyelned kell a szerkezetre.

Mutatok egy rossz példát.

Amikor David Bowie meghalt, a magyar portálokon a lead után ez a második bekezdés, hírtörzs jelent meg. Nem egy helyütt, hanem online-szerte. Egymástól vakon átvéve.

1) Az énekes-dalszerző és producer, 2) aki több mint negyven évet átívelő karrierje során a glam rock, az art rock, a soul, a hard rock, a dance pop, a punk és az elektronikus zene világában is kipróbálta magát, 1) január 10-én, vasárnap halt meg rákbetegségben.

Ez valójában két, egymástól független mondat, egy új információ közepébe vágva, tuszkolva az, ami már közismert.

(De itt, kis túlzással, úgy hat, mintha a tényeket összemosva azt írták volna: Kelemen Géza a botjára és a nyugdíjára támaszkodva éli életét…)

A helyes és nem lusta megoldás:

Az énekes-dalszerző és producer január 10-én, vasárnap halt meg rákbetegségben.

És később, akár a hír zárlataként pedig a nem új információk sora, a felidézés:

Bowie több mint negyven évet átívelő karrierje során a glam rock, az art rock, a soul, a hard rock, a dance pop, a punk és az elektronikus zene világában is kipróbálta magát.

Esetleg hozzátéve: Halála előtt két nappal jelent meg utolsó nagylemeze, a Blackstar.

 

A történetet mindig be kell fejezned, lehetőleg hiánytalanul, ha van kétség vagy hiátus, azt jelezned kell. Nem hagyhatod cserben az olvasód, nem lóghatnak lezáratlanul a levegőben az információid.

Minden hír és cikk alapkérdése a Big Five, a nagy ötös: ki, mit, mikor, hol és miért.

Ezek a kérdések hasznosak az újságíró számára is, ellenőrizheti, hagyott-e lefedetlen területet. Próbáld az olvasó helyébe képzelni magad: minden világos-e, elégedett lennél magad is, olvasóként, a történettel?

Elvileg úgy kell írnod, mintha egy nemrég érkezett marslakó olvasná a cikkedet. Nem kell tudnia semmit, mindent magából az írásból kell maradéktalanul megértenie. Ez persze sokszor lehetetlen, hiszen nem lehet mindent és mindenkor elmagyarázni, de érezned s tudnod kell, hogy mi az, amivel az olvasóid tisztában vannak, lehetnek, és mi az, ami magyarázatra, felidézésre szorul. Ez főleg akkor okoz gondot, ha egy hír újabb fejleményeiről írsz.

Fogalmazz aktívan

A leadre és a szövegtörzsre is érvényes, akkor kap egy egészséges sodrást és feszültséget az írásod, ha aktívan fogalmazol. Az aktív fogalmazás gyorsabb, tömörebb és feszültebb. Például: Tegnap este a magyar válogatott győzött a portugálok felett… helyett: A magyarok legyőzték a portugálokat…

Azt írd, ami történik, ne azt, ami nem történik…

Azok a hírek mindig vonzóbbak, amelyek azt írják le, hogy mi történik, nem pedig azt, hogy mi nem történik.

Rossz megoldás: A magyar kormány úgy döntött, mégsem vezeti be az internetadót a jövő év elejétől.

Jobb megoldás: A magyar kormány felhagyott az internetadóval / A magyar kormány felhagyott azzal a tervével, hogy jövőre internetadót vezessen be. 

Idézetek, megszólalások

A rövid, tömör, de éles és tartalmas megszólalások, egyenes idézetek felpörgetik a történetet. Színt és karaktert visznek, jelzésszerűen, az írásodba. A kopasz tények helyett így válik élővé a híred.

Kerüld – ha nem különösen fontos – a szó szerinti idézeteket, mert általában hosszúak és esetlegesek. De ne is csúsztass vagy torzíts. Akit megszólaltatsz, az vagy új információt vagy új érzelmeket fogalmazzon meg – annak semmi értelme, hogy a korábban leírtakat a saját szavaival ismételtesd meg vagy írd le.

A TV2 és az RTLklub híradója nagymestere az effajta dilettantizmusnak: a hírmondó elmondja a lényeget, majd a riporter kissé bővebben megismétli, végül egy szemtanú mondja ugyanazt a saját szavaival és/vagy a hivatalos szóvivő is – mondjuk egy tragikus tűzesetnél. A 25 másodperces hírből így lesz 60 másodpercnyi unalom.

Ha csak teheted, az idézetekkor kerüld az azt mondta, megerősítette, úgy vélekedett, közbeszólt, kijelentette ragacsos szinonimákat.

Nyelvi kerékkötők

Ne vedd át a hivatalos fogalmazás formuláit és nyakatekertségét sem, nem kell szakszerűen kifejezned magad, csak pontosan. Az elkövető lehet tettes, a letartóztatás elfogás, és az épp ebben az időpontban pedig most…

Túl sok újságíró hiszi azt, hogy egy jól megválasztott melléknév színt és stílust visz az írásába. Hát nem. A mellékneveknek, főleg ha minősítenek, nincs helyük a hírekben. Máskülönben sem érnek sokat, többnyire homályos semmit mondás a szerepük valójában. Ha releváns információt hordoznak, akkor persze más a helyzet, például egy rendőrségi közleményben a piros svájci sapka és kékkockás ing fontos jellemző lehet.

Rákattantál az írásra? Szeretnél többet tudni az újságírásról?
Jelentkezz azújságíró kurzusra.